Frissítve:

A kiétei (Kyjatice) kultúra a Börzsönyben

A kultúra nevét a Kiéte (Gömör-Kishont megye, Felvidék) melletti lelõhelyrõl kapta. Elterjedésének nyugati határa a Börzsöny, melynek belsejében a kultúra képviselõi a késõ bronzkorban, i.e. 1100-800 között törzsszövetséget alkottak, és féltucat földvárat emeltek (Godóvár, Halyagos, Magosfa, Magyar-hegy, Pogányvár, Rustok-hegy), közülük Magosfán található a mai Magyarország legmagasabban fekvõ õskori vára.

A sánccal, árkokkal, meredek hegyoldalakkal határolt erõdített telepek néhol hatalmasak, akár többszáz méter hosszúak és 2-10 ha alapterületûek voltak, a legyalult teraszokon lakóházakkal.

A sáncokat - melyek maradványai itt-ott még ma is elérik a másfél méteres magasságot - keresztgerendákkal rekeszekre osztották, közeit földdel kitömték.

A várak, feltehetõen a társadalmi tagozódás hiánya miatt mind egyrészesek, ez alól csak Godóvár képez kivételt.

A lakótelepek egy részén talált nagyszámú edénytöredék állandó, népes jelenlétre utal. A lakosság ellátása minden bizonnyal a hegység peremérõl történt, errõl tanúskodik a Diósjenõ feletti Magas-hegyen, 500 méteres magasságban lefaragott hegyoldal is, az itt álló telep vízellátását az akkori csapadékosabb éghajlat miatt magasabban fakadó források biztosíthatták.

E titokzatos õskori törzsszövetség eltûnésének idejét, csakúgy mint érkezésének okát máig homály fedi. Váraik közül néhányat még évszázadokkal késõbb is használtak. A kvádok ezekrõl indították támadásaikat a rómaiak ellen, a Rustok-hegyen pedig középkori szántóföldek nyomait találjuk.

A modern élettõl megcsömörlötten, e várakban járva többezer éves idõutazást tehetünk az õskorba, a csendet hallgatva megelevenedik elõttünk a rejtélyes régmúlt, melyben a ma lakatlan Magas-Börzsönyt még a Kiétei kultúra pogány harcosai uralták.

Források: Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz. Cartographia Kft. 2005. Õskori és középkori várak a Börzsönyben útikalauz. Szádeczky-Kardoss Géza